Sherlock Holmes

Korunk Sherlock Holmes-a

A b�n h�l�j�ban

Varr� Attila

A legend�s mesterdetekt�v reinkarn�ci�iban nem a szem�lyis�gfejl�d�s a l�nyeges, hanem a Holmes-attrib�tumok �jszer� kombin�ci�ja.

Ha hihet�nk a filmes adatb�zisoknak �s a Guinness enciklop�di�nak, a nyugati kult�ra legt�bbsz�r megfilmes�tett fikt�v karakter�nek c�me jelen pillanatban Sherlock Holmest illeti, nagyj�b�l 220 j�t�kfilmmel �s negyedannyi t�v�filmepiz�ddal – s�t t�bb hasonl� jelleg� toplist�n is els� helyen szerepel, k�zt�k a legt�bb irodalmi m�ben (sz�m szerint 1500) szerepl� h�s�k rangsor�ban. A filmes n�pszer�s�gnek k�ts�gk�v�l sz�mtalan kult�rt�rt�neti oka lehet, de eln�zve a korai n�mafilm �ta sokasod� filmadapt�ci�kat, egyvalami bizonyos: a mind �jabb Sherlock-filmeket t�volr�l sem a mesterdetekt�vr�l �r�dott m�vek id�t�ll� sz�nvonala sz�li. M�g a majd 200 Hamlet-filmadapt�ci� vagy a harminc k�r�li Hercule Poirot-mozg�k�p nagyr�szt h�ven k�veti a kanoniz�lt alapt�rt�neteket, Holmes legnagyobb rekord-riv�lis�hoz, Dracula gr�fhoz hasonl�an a v�sznon sz�vesebben k�n�l eredeti forgat�k�nyv� mes�ket k�z�ns�g�nek – a legkomolyabb kiv�telt jelent� A s�t�n kuty�ja is alig 20 forr�sh� feldolgoz�st sz�mol a tetemes felhozatalban. A l�nyeg itt is a r�szletekben rejlik: Sir Arthur Conan Doyle h�s�nek halhatatlans�g�t ugyanis minden irodalmi okfejt�sn�l l�tv�nyosabban magyar�zza az a kiemelt szerep, amit a m�faji h�l�zatokban j�tszik. Amint ugyanis b�rmely fikt�v figur�t kiemel�nk a r�la sz�l� t�rt�netek cselekm�ny�b�l �s mind�ssze ismertet�jegyei �sszess�gek�nt tekint�nk r� (amelyek ment�n �sszekapcsol�dik m�s fikt�v figur�kkal), Sherlock Holmes mind k�z�l a tal�n legjelent�sebb csom�pontk�nt f�nylik fel a filmkapcsolatok rengeteg�ben.

„Az ember semmi – az �letm� minden”

Viszonylag egyszer� k�s�rlettel igazolhat� a Baker Street-i detekt�v mot�vumgazdags�ga: val�sz�n�leg egyetlen n�pszer� irodalmi h�s eset�ben sem tudunk annyi jellegzetess�get felsorolni, mint Sherlock Holmesn�l. Mark�ns fizikai saj�toss�gainak k�sz�nhet�en k�lalakj�t nyugodt sz�vvel kanoniz�ltnak is nevezhetj�k: m�g Hamletet vagy Robin Hoodot, s�t m�g a Gr�fot is b�tran elj�tszhatj�k egym�st�l igen elt�r� karakter� sz�n�szek (�ll�tsuk egym�s mell� egyazon k�penyben Lugosit, Christopher Lee-t, Gary Oldmant �s b�rkinek k�nny� dolga lesz a rend�rs�gi beazonos�t�ssal), Holmes megform�l�it a k�ls� von�sok nagyon sz�k metszet�b�l v�logatj�k (l�sd m�g: Don Quijote), ha pedig r�juk akasztjuk a h�res deerstalker sapk�t �s a sz�jukba nyomjuk a jellegzetes pip�t, szemtan� legyen a talp�n, aki tal�l k�zt�k kakukktoj�st. H�res mondatai sz�mban �s/vagy el�fordul�si gyakoris�g tekintet�ben egyar�nt fel�lm�lj�k Vlad „Sosem iszom bort” Drakula vagy „Nevem Bond” James Bond reperto�rj�t, a legegyszer�bb „It’s elementary dear Watson”-t�l az ars poetic�nak is tekintett okfejt�sig a lehetetlen �s val�sz�n�tlen szerep�r�l a nyomoz�sban. Vegy�k ezek mell� k�l�nc szok�sai t�rh�z�t, a h�tsz�zal�kos kokainoldattal, a kontemplat�v heged�l�ssel, a n�kt�l val� rideg tart�zkod�ssal �s a gondosan meg�rz�tt tudatlans�ggal az �let bizonyos ter�letein (mint p�ld�ul, hogy a F�ld kering a Nap k�r�l) – �s v�geredm�nyk�nt egy olyan figura jelenik meg el�tt�nk, aki nem egys�g�ben, ink�bb csak elemeiben l�tezik. Holmes t�rt�neteiben nem a v�ltoz�s, a szem�lyis�g form�l�d�sa j�tssza a f�szerepet, mint Hamletn�l, Philip Marlowe-n�l vagy a B�n �s b�nh�d�sben, ink�bb a v�ltozatlan elemek �jabb �s �jabb rekombin�l�d�sa a felder�t�sre ker�l� b�nesettel: mik�nt a v�mp�r is koll�g�in�l nagyobb sz�m� (�s vonz�bb) monstrumvon�sainak k�sz�nheti els�s�g�t a horror-panoptikumban, Holmest is ism�rvei b�s�ge tette az els� sz�m� mesterdetekt�vv�, feledtetve n�pszer� el�deit, Poe Dupinj�t, a Holdgy�m�nt Cuff �rnagy�t vagy a jobb sorsa �rdemes Abner b�csit.

A szorosan egym�shoz kapcsolt elemek r�ad�sul j�csk�n tartalmaznak olyan mot�vumokat, amelyek a k�nny� beazonos�t�s mellett er�s kapcsolatot biztos�tanak sz�mos egy�b n�pszer� figur�val, t�l a saj�t univerzum kedvelt szerepl�g�rd�j�n. Els�k�nt mindj�rt ott a h�res megfigyel�s-dedukci� m�dszer, ami sz�mos k�vet�t hozott Holmesnak az elm�lt b� sz�zadban, k�zt�k a toj�sfej� Poirot nyomoz�val �s a hiper�rz�ketlen House doktorral; a t�rv�ny�ki orvostudom�nyban val� nagyfok� j�rtass�g (amely f�leg helysz�nel�kt�l hemzseg� ezredfordul�nkon k�n�l Doyle �sfigur�j�nak �j kapcsolatokat); de mindenek el�tt maga a kor, a g�zl�mp�s sz�zadfordul�, ami p�ld�tlanul sok popul�ris ikont aj�nd�kozott az ut�kornak, legyenek azok kital�ltak (Dracula, Dorian Gray, Dr. Jekyll, Nemo kapit�ny) vagy l�tez�k (Hasfelmetsz�, Houdini, Sigmund Freud). A k�tsz�z feletti Holmes-film sz�mottev� h�nyada gyakorta nem t�bb, mint egy-egy kapcsolat kibont�sa a h�res kort�rsakkal (T�rv�nyes gyilkoss�g – Jack the Ripper, H�tsz�zal�kos megold�s – Freud, A Baker Street s�m�nja – Sarah Bernhardt) vagy �ppen k�l�nf�le irracion�lis szt�rfigur�k rejt�ly�nek megold�sa v�mp�rt�l a Loch Ness-i sz�rnyig. Ha mindezekhez hozz�vessz�k a Holmes foglalkoz�s�b�l ad�d� kapcsolatokat, amelyek a legcsavarosabb krimi-mot�vumok (mint a bez�rt szoba rejt�lye, a sorozat-�ngyilkoss�gok vagy az elt�n� hull�k esete) ment�n kapcsolj�k �ssze zs�nerkoll�g�ival, k�nnyen bel�that�, hogy a n�pszer�s�gi list�k egyetlen alakja sem b�r ilyen sok er�s k�t�ssel a metafikci�s univerzumban. Ezen megk�zel�t�s �rtelm�benSherlock Holmes siker�nek titka a j�l megv�lasztott m�mkincsben rejlik, abban a szerencs�s konstell�ci�ban, amely t�bbnyire kiv�ltk�pp hat�konyan m�sol�d� elemekb�l �p�ti fel a mesterdetekt�v alakj�t. Ezek a mot�vumok nem csup�n jellegzetesek vagy szokatlanok, mint Columbo kopott ballonkab�tja �s felemlegetett feles�ge, de ellen�llhatatlanul cs�b�tanak az �jrahasznos�t�sra: gondoljunk csup�n arra, h�ny szenved�lybeteg mag�ndetekt�vet ismer a krimi m�faja (�len az alkoholizmussal), mily kev�s a h�zasember h�sei k�z�l (s�t rendszerint aszexu�lisak, mint Monk, Charlie Chan vagy a sz�mtalan pap-detekt�v), ugyanakkor mennyinek akad loj�lis �s al�rendelt f�rfit�rsa kalandjai sor�n (Poirot, Philo Vance, Nero Wolfe, Stone hadnagy vagy ak�r Batman). Holmes halhatatlan, mert elk�peszt�en �letk�pes/virulens mot�vumai bebetonozt�k a zs�nervil�g centrum�ba – �gy azt�n minden egyes �jabb filmes megjelen�se mot�vumkapcsolatok tucatjait reaktiv�lja, sz�mtalan asszoci�ci�val sz�rakoztatva m�velt k�z�ns�g�t.

„�n sosem tal�lgatok”

Az ezredfordul� �ta k�sz�lt Sherlock Holmes-filmek leg�rdekesebb �jdons�ga t�volr�l sem a kort�rs truv�jokban rejlik, ezeket csup�n a mai ig�nyek gener�lj�k, szolgaian k�vetve a filmipar friss t�rv�nyszer�s�g�t, ami mindenb�l l�tv�nyingert teremt – nem csup�n a Doyle-sztorikban is el�fordul� fizikai �sszecsap�sokb�l (Holmes m�r �sform�j�ban is kiv�teles �k�l- �s kardv�v�) vagy a korabeli hajsz�kb�l, de magukb�l a dedukt�v levezet�sekb�l is, melyeket a n�z� gyorsmont�zsok, k�pkock�kba �rt jelek �s feliratok, valamint felpergetett narr�ci� inform�ci��z�nek�nt fogad be, es�lyt sem kapva azok meg�rt�s�re (�s esetleges k�vetkezetlens�geik felismer�s�re). A kort�rs Holmes-mozg�k�peket er�teljesen �titat� fantasztikum/misztikum is csup�n ennek a l�tv�nyorient�ci�nak logikus k�vetkezm�nye, legyen sz� a Hasfelmetsz�-kapcsolatot �rd�gi fekete m�gussal feld�s�t� 2009-es Sherlock Holmes-r�l, a szorosan nyom�ban k�vetkez� Asylum-mockbusterr�l mechanikus �sl�nyeivel �s steampunk l�gicsat�j�val (Sherlock Holmes �s a l�ngol� v�ros) vagy a legfrissebb anim�ci�s sorozatr�l, amely egyenesen a 22. sz�zadba rep�ti dehibern�lt h�s�t, hogy egy robot-Watson oldal�n szembesz�lljon a gonosz Moriarty kl�nj�val. A k�telez� irracion�lis m�g a legink�bb talajk�zeli adapt�ci�t jelent� brit sorozatot, a leny�g�z� intenzit�s� Sherlockot is megfert�zte: a tavalyi mesterh�rmas egyik epiz�dja a T�ncol� emberk�k Doyle-novell�j�t helyezi misztikus k�nai b�n�z�k cirkuszvil�g�ba, az idei �vad pedig m�r m�sodik opusz�ban a Holmes k�non legh�resebb term�szetfeletti rejt�ly�t, a baskerville-i szellemebet �rtelmezi �jra a genetikai k�s�rletek �s pszichotikus drogok seg�ts�g�vel. Azonban ak�r a Guy Ritchie-f�le felpergetett akci�jeleneteket, ak�r a koszt�m�s fantasztikumot, ak�r a vizu�lis kavalk�dot tartjuk a leg�jabb kori Sherlock Holmes-filmek legf�bb lelem�ny�nek, belees�nk abba a csapd�ba, amit�l a mesterdetekt�v oly gyakran �vni pr�b�lja diplom�s cimbor�j�t �s a hivat�sos b�n�ld�z�ket: csak n�z�nk, de nem l�tjuk a l�nyeget a hivalkod� felsz�n alatt – ez esetben a b� sz�z esztend�s m�meket a digit�lis makroorganizmusok m�ly�n.

M�g a ’70-es �vek Holmes-revivalje idej�n a filmek egyre radik�lisabban pr�b�ltak elt�rni a k�nont�l (teljesen eredeti t�rt�netekkel, valamint a jellegzetes mot�vumok igen er�s megrost�l�s�val), addig mind Guy Ritchie filmp�rosa, mind a Paul McGuigan rendez�s�ben k�sz�lt Sherlock-epiz�dok – a k�t hajdani gengszterfilmrendez� egy�ni st�lbrav�rkod�sai mellett – egyar�nt osztoznak abban a t�rekv�sben, ami a m�vekbe a lehet� legt�bb referenci�t zs�folja a hajdani Doyle-�r�sokra (plusz az id�k�zben k�sz�lt Holmes-filmekre). Noha a 2009-es mozidarab alapt�rt�net�ben egyetlen irodalmi el�dre sem hajaz, sz�mtalan jellegzetes mot�vuma megtal�lhat� valamelyik Holmes-elbesz�l�sben a N�gyek jele bek�t�tt szem� �tvonal-felismer�s�t�l �s �rulkod� zseb�r�j�t�l (McGuigann�l mobiltelefon) az �t narancsmag j�v�beli progn�zisalkot�s�n �s a Musgrave-szertart�s nappalifalba l�tt kir�lyi embl�m�j�n (McGuigann�l smiley) �t aBotr�ny Csehorsz�gban kiv�telsz�mba men� szerelmi sz�l�ig Irene Adler sz�lh�mosn�vel (McGuigann�l S/M luxusdomina) – arr�l m�r nem is besz�lve, hogy a szipork�z� Holmes frapp�ns szentenci�i a filmben szinte kiv�tel n�lk�l egy-egy novell�b�l id�ztetnek meg (ezek list�ja legal�bb tizen�t t�telt tartalmaz!). A 2011-es folytat�s hasonl� sziszt�m�t k�vet, csup�n a hangs�ly helyez�dik kiss� arr�bb a r�szekt�l az eg�sz fel�: az alapsztori ugyanis ez�ttal nagyr�szt k�t novella, a Bruce-Partington terv Mycroft Holmes bevon�s�val zajl� k�mt�rt�nete �s a Moriarty hal�l�t elmes�l� Az utols� eset �tv�zet�b�l sz�letett (a Sherlock els� �vadj�t z�r� Nagy j�tszma-epiz�d �rdekes m�don ugyanezen k�t elbesz�l�s elemeit rekombin�lja), mik�zben a film az els� r�szhez k�pest valamivel kevesebb konkr�t mot�vumot �r�k�l �t a t�bbi Doyle-�r�sb�l. A jelenkorba helyezett brit t�v�sorozat eset�ben m�g l�tv�nyosabb a klasszikus Holmes-�r�ks�g lajstromoz�sa, mintha csak a moderniz�l�s alapkoncepci�ja serkent�leg hatna az �jrahasznos�t�sra (ugyanezt bizony�tja az idei magyar Sherlock Holmes nev�ben els� harmad�ba bezs�folt kismilli� Holmes referencia is l�pcs�foksz�ml�l�st�l a P�k utcai c�mig): a BBC-epiz�dok, t�l az adott Doyle-forr�sm�v�n (B�borv�r�s dolgoz�szoba, Botr�ny Csehorsz�gban, A S�t�n kuty�ja), szinte tobz�dnak az intertextusokban – akad olyan f�lperces jelenet, ahol �t novell�ra t�rt�nik utal�s vill�mgyors temp�ban, egyes m�mek pedig visszat�r� gegek form�j�ban teszik tisztelet�ket rendre a sz�ri�ban (mint a deerstalker vagy Holmes [nikotin]f�gg�s�ge).

A 21. sz�zad Sherlock Holmes-a nem csup�n k�kem�ny baritsu-�t�seket v�gzetes pontoss�ggal v�grehajt� viktori�nus akci�h�s, de egyben minden filmel�dj�n�l hat�konyabb t�l�l�g�pe az �vsz�zados mot�vumk�szletnek – mozg�k�pei olyan komplex adath�l�zatok, amelyekn�l hol kisebb (Guy Ritchie), hol nagyobb (Paul McGuigan) er�fesz�t�seket tesznek arra, hogy mindezt koherens, logikusan szervez�d� cselekm�nyegys�gbe szervezz�k, de els�dleges c�ljukat imm�r m�s jelenti: a l�tv�nyb�s�g mellett a hiperlinkek halmoz�sa. Sherlock a maga koll�zsalakj�val m�r a m�lt sz�zad fordul�j�n is kiv�l� alany volt erre a h�l�zati szerepre, de igazi rangj�t csak m�ra, a posztmodern �r�ban nyerheti el, ahol a fennmarad�st jelent� k�z�ns�gsikert mind nagyobb r�szben a kor�bbi k�z�ns�gsikerekkel val� kapcsol�d�si pontok mennyis�ge biztos�thatja. V�rbeli kort�rsunk: soha oly otthonosan nem mozoghatott kor�bban, mint a mai, s�r�n h�l�zott filmes infoszf�r�ban, a crossoverek, remake-ek, spin-offok sz�p �j kisvil�g�ban.