A KRONOBIOL�GIA

 

 

Az �l� szervezetek az egysejt� l�nyekt�l a soksejt� szervezetekig, �rz�kelik �s m�rik az id�t, k�l�nb�z�k�ppen reag�lnak annak v�ltoz�saira. �lettev�kenys�g�ket �sszehangolj�k a bels� �s k�ls� ritmikus v�ltoz�sokkal. E jelens�gek rendszerez�se, tanulm�nyoz�sa, magyar�zata �s gyakorlati felhaszn�l�sa a t�rgya a biol�gia azon �g�nak, amely �n�ll� tudom�ny�gg� k�l�n�lt el, id�biol�gia (kronobiol�gia) n�ven.

 

�ltal�nosan fogalmazva: a kronobiol�gia t�rgya az �l� anyag id�beli szervez�d�se.

Az id�biol�gi�val a 18-ik sz�zadban kezdtek el foglalkozni. Els� megfigyel�sek a n�v�nyek napi ritmikus mozg�s�t k�vett�k. Darwin ezekr�l a megfigyel�sekr�l 1880-ban �rt k�nyvet.

Jap�nban az 1950-es �vekt�l nagy lend�letet kapott a munkak�pess�g alakul�s�t vizsg�l� munkabiol�gia kutat�s. Tanulm�nyozni �s alkalmazni kezdt�k a 23, 28 �s 33 napos bioritmusokat, mert r�j�ttek, hogy ezzel n�velhetik a termel�kenys�get.

A felfedez�sek eredm�nyek�ppen 1981-1992 k�z�tt szovjet kutat�k kidolgozt�k �s meghat�rozt�k a pszichogenetika alapjait. A kutat�sokban kiemelked� jelent�s�ggel b�rt Prof. Dr. Art�r Zsazskov �s Dr.Tatjana Szmirnova munk�ss�ga.

Dr. Art�r Zsazskov v�gzetts�g�t tekintve a pszichol�giai tudom�nyok doktora �s a pszichofizika professzora. 

 

A pszichogenetika, a sz�let�s napj�ra jellemz� �s az ember eg�sz �let�re tart�san kihat� tipol�giai jellemz�kkel foglalkozik. L�trehoz�ja, a F�ld energoinform�ci�s mez�inek az �llapota a sz�let�s pillanat�ban. Ez alapvet� tulajdons�gokat ad �t �s jellemz�en eg�sz �letre tart�san befoly�solj�k a jellemet, �s a tulajdons�gokat. Mivel ezek a jellemz�k megismert t�rv�nyszer�s�geket, ciklikuss�gokat k�vetnek, az emberre gyakorolt hat�saik figyelemmel k�s�rhet�k az id� folyamat�ban. Ezeket a hat�sokat magyar�zza a pszichogenetika a term�szeti tipol�gia seg�ts�g�vel.

A pszichogenetika h�rom alapvet�, emberi jellemvon�ssal foglalkozik. A sz�let�si d�tumb�l sz�molhat� markerek az ember idegrendszer�nek a fizikai, �rzelmi, �s intellektu�lis kont�rjait adj�k.

 

A kronobiol�gia megmutatja, hogy a f�ld bioritmus�hoz k�pest a sz�let�s�nk napj�n csakr�ink milyen energi�kkal t�lt�dtek fel, ebb�l ad�d�an milyen tulajdons�gokat kaptunk fizikai, �rzelmi �s szellemi szinten.

 

Az ember alapvet� term�szet�t adj�k:

Sz�l�kt�l �r�k�lt tulajdons�gok (g�nek)

F�ldt�l kapott tulajdons�gok (kronobiol�gia)

Felvett viselked�s mint�k (eneagramm)

Tanult viselked�sform�k (lem�solt)

 

Az egyens�ly �s a harm�nia akkor bomlik meg egy ember �let�ben, ha az �r�k�lt �s velesz�letett tulajdons�gok nagyon elt�rnek a felvett �s tanult tulajdons�gokt�l.

A harm�nia felboml�sa betegs�get �s boldogtalans�got eredm�nyezhet.

 

Az elemz�s t�bbf�lek�ppen �rtelmezhet� �s tov�bbi �sszef�gg�sek is kiolvashat�k bel�le, ez�rt szem�lyes besz�lget�st ig�nyel.

K�sz�tette: Pakot Zsuzsanna 

http://www.evado.eoldal.hu/

+36-30-989-1328

Kronobiol�gia elemz�s

 

 

BENEDICT CUMBERBATCH

1976.07.19.

 

Magyar�z� t�bl�zat:

Jin Yang

Fizikai szint 2. csakra (f�kez�s) 3. csakra (aktivit�s) Fizikai �sszenergia

�rzelmi szint 4. csakra (�n) 5. csakra (mi) �rzelmi �sszenergia

Szellemi szint 6. csakra (intu�ci�) 7. csakra (logika) Szellemi �sszenergia

Jin �sszenergia Yang �sszenergia 1. csakra (�ssz�letenergia)

 

�sszenergia: 288  (250-350 �tlag)

Kevesebb regener�l�d�sra van sz�ks�ge, hamar �jra tud t�ltekezni, hamarabb v�gyik �jabb �lm�nyekre. Kicsit laz�bban veszik a dolgokat, a kapcsolatokat, j�l megvannak egyed�l is, egyed�l is k�pesek j�l m�k�dni.

 

Jin �sszenergia: 100

(Jin jellemz�k: csakr�k: 2,4,6,; n�, �sz/t�l, m�lt, v�g,semmi, bal, �rny�k, �jszaka, hold, hideg, bel�l, mozdulatlan, kr�nikus, elh�z�d�, sz�kreked�s, r�k, vesek�, alacsony v�rnyom�s, alul, lent, f�ld, el�l, bel�gz�s)

 

Yang �sszenergia:  188

(Yang jellemz�k: csakr�k: 3,5,7,; f�rfi, tavasz/ny�r, j�v�, kezdet, valami, jobbra, f�ny, nappal, nap, meleg, k�v�l, mozg�kony, akut, gyors lefoly�s�, magas v�rnyom�s, fel�l, fent, menny, h�tul, kil�gz�s)

 

A fizikai szint megadja az alapvet� tulajdons�gokat, �s ezt er�s�tik, vagy finom�tj�k az erre �p�l� energi�k �rzelmi �s szellemi szinten.

Neveltet�sb�l ad�d�an t�bb tulajdons�got is m�sk�pp �lhet�nk meg a lent le�rtakhoz k�pest.

Az elnyomott tulajdons�gokat �rezz�k, hogy j� lenne n�ha megtenni, de nem eszerint neveltek, nem eszerint n�tt�nk fel, �gy elnyomjuk.

 

Fizikai szint

 

f�kez�s ereje �l�nk�t�s energi�ja

40 61 101 K�zepes szangvinikus

 

- nemi aktivit�s, v�gyak, reag�l�s, ingerfelv�tel

- materi�lis szinttel, anyaggal kapcsolatos dolgok

- anyagi javak

- a tev�kenys�ggel, cselekedettel kapcsolatos dolgok

- munkav�gz�s, bekapcsol�d�si sebess�g a cselekv�sbe

A 2. �s 3. csakra �rt�keinek egy�ttes �sszege az �ltal�nos ingerk�sz�b nagys�g�t, az idegrendszer fizikai erej�t �s inger�l�s�t mutatja.

 

A f�kez�s �rt�ke alacsony: 30 (0-40): nehezen ismeri fel az embereket, t�rgyakat, a saj�t k�zeg�t, valamelyest a saj�t vil�g�ban �l. A k�ls� vil�got nem olyannak l�tja, mint amilyen a val�s�gban. Nem �r r� �szrevenni, mert a saj�t s�rg�l�d�se l�z�ban �g, a saj�t cselekv�s�re figyel.

Ha ez az �rt�k alacsony, illetve j�val alacsonyabb az �l�nk�t�sn�l, akkor az illet� gyorsan v�lt �t, de cselekedhet meggondolatlanul, ami a t�bbi marker vizsg�lat�nak f�ggv�nye.

 

Az aktivit�s �rt�ke magas: 52 (51-99): az egy�n k�nnyen �s gyorsan alkalmazkodik az �j feladatokhoz, a v�ltoz� k�r�lm�nyekhez. S�t, kifejezetten ideges�theti a monoton, v�ltozatoss�gokt�l mentes feladat. Idegi fesz�lts�g n�lk�l k�pes viszont alkalmazkodni, �s feladatot ell�tni szokatlan helyzetekben, �jabb �s �jabb k�r�lm�nyek k�z�tt. Nem okoz stresszt n�la, ha t�bb feladatot kell egyszerre ell�tnia.

 

A k�t �rt�k �sszege: 82, az �ltal�nos ingerk�sz�b nagys�g�t, az idegrendszer fizikai erej�t �s ingert�r�s�t mutatja. Ha ez az �rt�k alacsony (0 �s 75 k�z�tt), f�k�nt az �rz�kel�sek domin�lnak, extraszensz. Ha magas, 100 felett akkor az idegrendszer fizikai erej�t, t�r�k�pess�g�t mutatja.

 

 

K�zepes szangvinikus fizikai temperamentum

 

Az�rt sz�letett, hogy m�sok feladat�ban, tanul�si folyamat�ban seg�tsen. Jelenl�t�vel seg�t, ez�rt k�rnyezete hat�rozza meg, hogy milyen. Oda billen, ahov� akar. Mindenkivel k�pes egy�ttm�k�dni, egyszerre azonban csak egyf�le emberhez tud alkalmazkodni.

 

Nagyon b�lcs lelkek.

Ha nem tal�lja a hely�t labilis �s tan�cstalan lesz, ha nem tal�lja meg a szerepk�r�t, ha nem tal�l megfelel� �tmutat�t, akkor k�pes megk�rd�jelezni, hogy ki � val�j�ban.

Egyszerre csak egy embert egy �tmutat�t k�vet, de nagyon h�rtelen tud �tmutat�t v�ltani, k�pes ilyenkor gy�keresen megv�ltozni. 

 

Saj�t �tmutat�j�nak finom tan�t�ja is egyben. Gyakran � szenvedi el tan�t�ja hib�it, �gy teszi sz�m�ra l�that�v�, amit saj�tmag�n nem l�t az ember.

 

Nem viseli j�l a negat�v kritik�t.

 

Nem szabad mindent r�hagyni, ir�ny�tani kell, mindent �gy teljes�t, ahogy elv�rj�k t�le, azonban t�l sokat nem szabad t�le elv�rni, mert ezek k�zepes fizikai �rt�kek.

J� egy�ttm�k�d�, j� szoci�lis �rz�k�.

J� vezet�, azonban mindig kell, hogy legyen egy jobb keze, ink�bb k�z�pvezet�nek j�.

Nem b�rja a t�lzott demokratikuss�got. J�l egy�ttm�k�dik, szeret r�sze lenni az eg�sznek, de nem kitart�. Hasznosabbak neki a r�vidt�v� feladatok.

 

Vid�m, �letszeret�, energikus. Gyakran f�lbehagyja a megkezdett dolgait, mert a k�vetkez� hat�s �rdekesebb. 

Nem m�ri fel j�l a hat�rit, energi�it. Nem kitart�, szalmal�ng term�szet�, gyorsan v�lt.

Befoly�solhat�, �gy viselkedik, amilyen t�rsas�gba ker�l.

Nehezen viseli a monotonit�st, egyhang�s�got, h�tk�znapi munk�t. Munk�ja nem egyenletes, hanem kamp�nyszer�. Nehezen d�nt, k�v�lr�l v�rja a meger�s�t�st.

V�ltoz� hangulat�, neh�z kisz�m�tani, hogy milyen ir�nyba fordul. Szok�sos szitu�ci�kban szangvinikus, agressz�v helyzetben �rz�keny kolerikus, vagy ak�r melankolikus is lehet, neveltet�st�l f�gg�en.

 

Norm�lis reakci�: alkalmazkodik. Ha m�s nevet � is nevet, ha m�s s�r � is s�r.

 

Stressz helyzetben ellen�ll, visszav�g, de ut�na depresszi�s lesz.

 

Legnagyobb probl�m�ja, hogy nem tudja, ki is � igaz�n. F�l az unalomt�l, az �lland�s�gt�l, sz�rke h�tk�znapokt�l, a mindennapi munk�t�l. �jdons�got kell vinni a munk�j�ba, hogy feldob�djon. Fontos �s hasznos sz�m�ra a divat.

Ismerje fel fizikai energi�j�nak hat�rait, a pihen�s sz�m�ra fontos a t�lt�d�shez.

 

 

�rzelmi szint

 

�n energia Mi energia

 31 45 76    Empatikus

 

 

Az �rzelmi szint k�t jellemz�je az �n �s a Mi.

�N, �rzelem: 31 benn�nk zajlik, cselekedetre serkent, hogy kiel�g�tse ig�nyeinket. Az alkalmazkod�s folyamatainak ellen�rz�se. A sz�ks�gletem. Mutatja az adapt�ci�t, azt, hogy a k�ls� �rz�st hogy vagyunk k�pesek fogadni, EGO, sz�v csakra, �rzelem, szeretet, �nzetlens�g, sz�v �s �rrendszer. Vegetat�v tartal�k, t�l�l� k�pess�g.

Az EGO m�rt�ke, az �rzelemb�l ered� t�l�l�k�pess�g �s c�lir�nyoss�g. Megmutatja, hogy az ember mennyire tartja saj�t mag�t k�zponti szem�lyis�gnek, mennyire k�zel�t az egoizmushoz, a csak saj�t mag�t fontosnak tart� emberhez. Ha ez az �rt�k magas, az egy�n vezet� szerepet igyekszik bet�lteni, m�sokat maga m�g� utas�tva. Ez az �ltal�ban rossz �rtelemben vett tulajdons�g lehet pozit�v el�ny is abban az esetben, ha kifejezett feladat a vezet�i poz�ci�ra val� r�termetts�g. 

 

MI, �rz�s: 45 �n a m�sokkal val� kapcsolatban; �rz�sek �s kifejez�sek (k�rnyezet �rz�kel�se), a beilleszked�s folyamatainak ellen�rz�se (integr�ci�).

Mennyire k�pes integr�l�dni a k�rnyezet�vel, torok csakra, l�gz�s, pajzsmirigy, magasabb szint� �rzelmi megnyilv�nul�sok.

A MI m�rt�ke, az �rz�sekb�l ered� t�relem �s �rz�kenys�g. Megmutatja, hogy az ember mennyire k�pes m�sokat elfogadni, m�sok probl�m�iba bele�rezni, gondjaikat mag��v� tenni. Ha ez az �rt�k magas, az egy�n empatikus k�pess�gekkel rendelkezik, extr�m esetben ak�r �nfel�ldoz� t�pus is lehet. Olyan ember, aki saj�t mag�t m�sok m�g� utas�tja, a seg�t�st helyezi el�t�rbe, ak�r a saj�t probl�m�i megold�s�nak h�tt�rbe szor�t�s�nak �r�n is.

A k�t �rt�k �sszeg�nek (76) a nagys�ga mutatja, hogy mekkora az �ltal�nos �rzelmi t�r�k�pess�g. Mennyire er�s a saj�t �rzelmi hat�s, hogy mekkora ellen�ll�st k�pes elviselni �rzelmi meging�s n�lk�l. Arra is r�mutat, ahogyan az ember �rzelmei megmutatkoznak a k�lvil�g fel�. Alacsony �rt�k eset�n (hideg t�pus) a kifejez�s a bels� kont�ron zajlik le. A k�lvil�g nem sokat �rz�kel az �rzelmek lefoly�s�r�l. 

Magas �rt�k eset�n (szenved�lyes t�pus) az �rzelmek a k�ls� kont�ron zajlanak, heves kit�r�sekkel, vid�m kacag�ssal vagy hangos s�r�ssal megnyilv�nulva.

 

 

Empatikus �rzelmi temperamentum:

K�zel egyforma mutat�k, kicsit t�bb a MI.

 

�rzelmileg kiegyens�lyozott, harmonikus lelkivil�g�, m�sokkal egy�tt �rz� de eg�szs�ges m�rt�kben �nz�, aki k�pes kifejezni az �rzelmeit, de kontroll�lni is tudja azokat. Nagyok az �rzelmi tartal�kai, k�nnyebben k�pes feldolgozni az �rzelmi vesztes�get, mert tal�l olyan �j c�lokat, amik motiv�lj�k. Nem �rzelmi t�bbletet jelent.

 

Egy�tt �rz� nagy lelke �s sz�ve van, �t tudja adni a szeretet�t, �lland�an seg�t�k�sz. Az arany k�z�p�t jellemzi, mert k�pes szeretni mag�t ez �ltal m�sokat is. Nem engedik, hogy negat�v �rz�s hatalmasodjon el rajtuk. Vannak, tartal�kai, ez�rt nem k�rosodik. B�rmilyen empatikus emberrel tal�lkozunk olyan �rz�s�nk van, mintha r�g�ta ismern�nk, l�tszik rajta, hogy �szinte �rz�sei vannak, nem tud m�smilyen lenni, nem tud hazudni. Kedves, ez alap �s nem tanult dolog, el sem tudja k�pzelni, hogy lehet m�sk�pp is viselkedni. Ezer bar�tja van, �s mindenki neki panaszkodik. Mondj�k is, hogy csak att�l, hogy meghallgatja �ket m�r meg is k�nnyebb�lnek.

 

 

Szellemi szint

 

Kisagy energi�ja Nagyagy energi�ja

29 82 111 Gondolkod�

 

 

A szellemi szinten az �ssz szellemi energi�n bel�l a m�k�d�s mik�ntj�t mutatja meg. 

M�v�szi oldal 29, K�zvetlens�g, k�pi gondolkoz�s, az alkot�k�szs�g, t�rbeli �s egys�ges �rz�kel�s, j�t�k. K�pekkel dolgozik. Az inform�ci�t folyamatosan dolgozza fel, ily m�don egyes�ti az elemeket �s �jat hoz l�tre. Ir�ny�tja a testbesz�det. Geometrikus �s min�s�gi elk�pzel�s. Sz�ra nem reag�l. Mozg�skoordin�ci�, testtart�s, halad�s, t�vols�g bem�r�s, karir�ny�t�s. 

Sz�n, forma�rz�kel�s, �rzelmek, spontaneit�s. �j elvek kidolgoz�sa. L�tnoki k�pess�g. �r�k, zen�szek, szobr�szok, grafikusok, stb. A meg�rz�sek m�rt�ke, az anal�g k�pi feldolgoz�s k�pess�ge �s a velesz�letett viselked�sforma. Megmutatja a jobb agyf�lteke funkcion�lis �llapot�t, az inform�ci� egys�gben val� feldolgoz�s�nak k�pess�g�t.

Ha ez az �rt�ke magas, j� az eg�sz-szer� �rz�kel�s, a kreat�v gondolkoz�s, az inform�ci� �j m�don �s �j kapcsolatrendszerben val� fel�ll�t�sa. Az ilyen emberekn�l j� a test nyelv�nek az ir�ny�t�sa, a mozdulatok �s a fizikai aktivit�s min�s�ge. Speci�lis eml�kez� k�zponttal rendelkeznek ezek az emberek, a t�rgyak vagy esem�nyek eg�sz-szer� megjegyz�s�re.

 

 Gondolkod� oldal 82, A konkr�t k�pekt�l val� elszakad�s. F�k�pp fogalmakkal dolgozik. K�zvetetts�g, logikai, mennyis�gi m�veletek, kritika, analitika. Az inform�ci� k�l�n-k�l�n be�rkez� elemeivel foglalkozik, matematikailag �s szavakkal kifejezhet� inform�ci�t dolgoz fel. Nyelvtant, sz�rendet kontroll�lja, analiz�l, mennyis�gi �rtelmez�st ad, a viselked�si norm�kkal, j�zan�sszel �ll kapcsolatban. Nyelv�szek, matematikusok, k�zgazd�szok, fizikusok, stb.

A logik�nak a m�rt�ke, a diszkr�t feldolgoz�s k�pess�ge �s szerzett viselked�sforma. Megmutatja a bal agyf�lteke funkcion�lis �llapot�t, az inform�ci� sz� szerinti �rtelmez�s�nek, a darabokban val� (diszkr�t) feldolgoz�snak a k�pess�g�t.

Ha ez az �rt�k magas, j� az ember logikai a mennyis�gi m�veletek v�grehajt�s�nak, a kritikai �s analitikai munk�nak a k�pess�ge. Az ilyen ember a befoly� inform�ci�nak minden egyedi r�sz�vel k�l�n-k�l�n foglalkozik, a sz� szerinti elk�pzel�st, a nyelvtant �s a sz�rendet helyezi el�t�rbe. Szavakban �s matematikai szimb�lumokkal kifejezett inform�ci�val dolgozik. A szavak �s a sz�mok sz�m�ra speci�lis eml�kez� k�zpontjai vannak. Elemez, kritikailag felm�r, sz�mszer� �rt�kel�st ad.

A k�t �rt�k �sszege mutatja az agy �ltal�nos teljes�t�k�pess�g�t, az intellektu�lis funkci�k produktivit�s�t. 

 

Gondolkod� szellemi temperamentum

 

 

�tlagos intelligenciai k�pess�gek, logikus gondolkod�s jellemzi. Az �tlagosn�l kiss� magasabb a logik�ra, a racion�lis gondolkoz�sra alapul� �rtelmi k�pess�g.

F�k�nt logik�j�ra, mint meg�rz�seire alapoz. Gyakorlatiass�g jellemzi. Ink�bb t�preng�, mint �lmodoz�. Er�sebb �rzelmeit a logikai kontroll alatt tartja. K�pes hossz�t�von gondolkodni, nem fontos sz�m�ra az azonnali eredm�ny. Sokkal t�bb m�ly gondolattal rendelkezik, mint amit k�pes elmondani, kifejezni, prezent�lni. Nagyon sok energi�ja van a gondolkod�sra, gondolatait �s meg�rz�seit �rdemes le�rnia, mert hamar tov�bb �p�ti a gondolatmenetet, �s neh�z visszat�rnie, ha m�soknak is elszeretn� magyar�zni.

 

A m�v�szetekhez val� vonz�d�s�t a neveltet�se, az �lethelyzetei hat�rozhatj�k meg, legink�bb �rzelmi temperamentuma miatt szereti, ha vonz�dik, akkor val�sz�n�leg �rzelmileg vonz�dik a hum�n t�rgyak ir�nt. Munk�j�ban j�, ha f�k�nt logikus szab�lyokra meghat�roz�sokra alapozhat, mint �n�ll� meg�rz�seire. A t�preng�s, az analiz�l�s jobban megy neki, mint az �lmodoz�s. J� probl�mamegold�.

Meg�rz�seit, intu�ci�it j�l el tudja k�l�n�teni saj�t gondolatait�l, ez�rt felfigyel r�juk.

 

 

„ Mindenki sz�m�ra l�tezik ki�t a probl�m�kb�l �s a betegs�gekb�l, aki hajland� 100%-os felel�ss�get v�llalni az�rt, ahogyan az �lete percr�l-percre alakul. „

Dr. Ihaleakala Hew Len

Ho’ oponopono